Kortárs építészeti stratégiák

Budai történeti gyógyfürdőink építészetében - eltérő korszakok térbeli kollázsaként - gyakran karakteresen van jelen együttesen több kor építészete: jellemzően a török kor, a XIX. és XX. század, mely építészeti rétegekhez kapcsolódik kortárs építészetünk számos esetben. A különböző korok „lenyomatai” létrejöttükkor kölcsönösen hatottak egymásra és ez a kölcsönhatás mind a mai napig fennmaradt. Egy adott kor lenyomatának vizsgálata mellett izgalmas szempontokat kínál együttes elemzésük.

A budai történeti fürdők egyediségéhez az is hozzájárul, hogy évszázadok során eredeti funkciójuk változatlan maradt. Műemlék épületeink esetében a történeti gyógyfürdőinkre jellemző, korokon átívelő funkcionális kontinuitás ritkán lelhető föl. Témaválasztásom éppen ezért a fent megnevezett egyediséget hordozó, török kor óta funkcionalitásukat megőrző, folyamatosan alakuló fürdőépületeinkre fókuszál. Ez a meghatározó állandóság csak úgy maradhatott fönn évszázadokon keresztül, hogy történeti fürdőink alkalmazkodtak minden kor igényéhez és ennek megfelelően építészeti értelemben formálódtak különböző korok rétegeit összegyűjtve.

Jelen értekezésben a budai történeti fürdőépületeket komplexitásuk hátterét bemutató, rövid történeti áttekintést követően konkrét esettanulmányok során vizsgálom a kapcsolódó kortárs építészeti megoldásokkal, rekonstrukciókkal, bővítésekkel.