A berlini fal jelenideje

A falból, mely 1961-től 1989-ig kettészelt egy világvárost 155 kilométer hosszúságban, mára csupán 2 kilométernyi, nem összefüggő falszakasz maradt fenn. A maradványok sokszor, mint fosszíliák bukkannak fel szerte a városban, olykor bármiféle kontextus nélkül, olykor nagyon is tervezett emlékezetpolitikai dramaturgia részeként. A fal története akár befejezettnek is tűnhet, azonban a tanulmányutam során megvizsgálva a fal egykori nyomvonalát, annak hol erősebben, hol haloványabban észlelhető, különféle műfajú lenyomatait, ezzel a kijelentéssel ellentmondó következtetésekre jutottam. A fal folyamatszerűsége mindenkori sajátosságának tűnik, mely mind urbanisztikai, városhasználati, mind emlékezetpolitikai vagy éppen a vele kapcsolatos művészeti projektek vonatkoztatásokban fellelhető. Dolgozatomban szeretném bemutatni a berlini fal paradox módon alapvető jellegzetességét, annak folyamatszerű, folyton változó karakterét.