Viridarium

Viridarium

-A rómaiak belső udvara, a természet szigete az épített térben

Mitől lesz egy iskola valóban otthona a diákoknak? Hogyan formálhatják a terek a tanulás minőségét és a közösségi élményeket? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a Szent Gellért Gimnázium, amikor a közösségi tereinek fejlesztésébe kezdett. Az udvari lépcsőzést és a földszinti falfülkék kialakítását egy egész közösségi helyiség, a zsibongó megszületése követte. Ezek után az emeleten lévő két bevilágító udvarra irányul az iskola figyelme. Az eddig kihasználatlan területek újraértelmezésével egy olyan zöld közösségi tér kialakítására törekszünk, amely egyszerre szolgálja az oktatás megújulását, a közösségi élet erősítését és a természethez való kapcsolódást.

Az Szent Gellért Gimnázium legfőbb hiányossága a kevés zöldterület. Mivel az udvart szinte teljesen burkolat fedi, nincs olyan hely, ahol a diákok valóban megtapasztalhatnák a természet nyugtató erejét. Pedig a növényekkel körülvett környezet nem csupán esztétikai élményt nyújt, hanem segíti a koncentrációt, támogatja a tanulási folyamatokat és csökkenti a stresszt.

Az általunk megálmodott tér nyitott és szabadon alakítható, olyan átmeneti zónát képez a kint és bent között, amely a mai pedagógiai szemléletben kulcsfontosságú. Külkapcsolatának köszönhetően a diákok a tanítási időben sem veszítik el a kontaktot a külső környezettel. Az eredmény egy inspiráló tér, amely túlmutat a frontális tanításon és képes kilépni a klasszikus tanterem formából, ezzel teret adva az élményalapú tanulásnak.

A növénysziget nem csupán jelenlegi funkciójában értékes, hanem rugalmasan alkalmazkodik a jövőbeli változásokhoz is. A tér kapcsolódik az iskola kulcsfontosságú pontjaihoz – a tantermekhez, a folyosókhoz, a zsibongóhoz, a vizesblokkhoz és az öltözőkhöz –, így különböző használati módokat tesz lehetővé.

Az épület hátsó, forgalomtól és zajtól távoli része ideális hátteret biztosít a csendes, elmélyülésre alkalmas zöld sziget számára.

Célunk tehát nem csupán egy kihasználatlan hely újraértelmezése, hanem egy komplex, szemléletformáló tér létrehozása: egy közösségi csomópont, amely egyszerre reagál az oktatás reformigényeire, a zöldterület hiányára és a fenntartható építészet követelményeire. A diákok számára új, inspiráló tanulási és találkozási lehetőség teremtődik, miközben a környezet is visszakap valamit abból, amit az ember elvett tőle.