Játszótér, Színtér, Ellentér? - A játék társadalmi dimenziói

A játék és a játszótér élménye gyermekkorunk egyik legmeghatározóbb alapélménye, amely hosszú távon alakítja társas kapcsolatainkat és közösségi viszonyainkat. A Kolosy tér és környékének múltját tanulmányozva az az érzésünk támadt, hogy nagyon nehéz felfedezni a terület gyökereit: számos kor és teljesen különböző társadalmi réteg rakódott egymásra, amelyek jelenleg egy kusza, rohanó városrésszé álltak össze. A hajdan itt működő Zwarg-mérleggyárnak is alig maradt nyoma.

Célunk egy olyan tér tervezése volt, amely nemcsak a fiatalok számára kínál időtöltési lehetőséget, hanem szociális érzékenységgel közelít egy problémához, és megpróbál megoldást keresni rá. A kérdés az volt, hogy kinek segítsünk, és hogyan.

Kutatásunk során több, a szociális szférában dolgozó szakembert kérdeztünk meg. Felvettük a kapcsolatot többek között dr. Beran Ferenc plébánossal is, akitől megtudtuk, hogy az egyház a telek szomszédságában egy rendkívül sokszínű programokat kínáló közösségi házat működtet az itt élők segítésére. A Kolosy tér környékének komplex társadalmi összetételéről szóló beszélgetések során rájöttünk, hogy valamilyen módon minden réteghez tudunk kapcsolódni.

Először kifejezetten a szülő–gyermek kapcsolatokra helyeztük a fókuszt. Az elhíresült „7 perces kutatások” azt a szomorú tényt közlik, hogy az interakciók nagyban lecsökkentek, és az együtt töltött idő minősége is romlásnak indult. A „klasszikus” játszótereken már szinte mindennapi látvány, hogy a szülők a padon ülve nyomkodják a telefonjukat, míg a gyerek rohangál. Valójában ez a kép tökéletesen leírja társas kapcsolataink nagy részét. Ezért egy olyan inkluzív teret szeretnénk létrehozni, amely minden közösség számára lehetőséget ad a valódi kapcsolódásra.

És hogyan valósulhat ez meg? Mi csak a keretet adjuk – ha úgy tetszik, egy színpadot. A közös, kooperációval történő téralakítás adja meg a „díszletet”. Ennek építészeti elemei mobilis térhatárolók, valamint szabadon mozgatható, többfunkciós bútorok és mobíliák. A kulcs a sokoldalúság: a változatosan kialakítható terek és a bennük végezhető tevékenységek, játékok széles spektruma.

Alapvető hozzáállásunk a NEM-ÉPÍTÉS – vagy legalábbis a minimális építés –, és hogy minél több olyan megoldást alkalmazzunk, amely nem fix, beépített környezetet határoz meg. Így reméljük elősegíteni egészségesebb és harmonikusabb közösségek létrejöttét.