Confinium

Az óbudai csomópont forgatagában, a Felhévízi és a Szépvölgyi út által közre zárva, a plébániatemplom együttes és az egykori Zwarg Mérleggyár ipartörténelmi öröksége közé ékelődve található az a kis zárt, intim belső világú elhagyatott gyárkert maradvány, amelynek revitalizációjának lehetőségeit járom körbe dolgozatomban. A környék városképi inhomogenitását adja, hogy a Szépvölgyi út ezen szakasza nem egységes rendezési terv alapján épült meg, miközben az út másik oldala a XIX. századi kisvárosi, zártsorú beépítési formát őrzi. A különböző beépítési módok zavaros utcaképet, szűkös gyalogos forgalmat és kevés zöld felületet eredményeznek. Ebben a környezetben természet és épített tér, a zárt kert és a város kapcsolatát, szimbolikáját keresem.

Lehet-e, avagy szükséges-e integrálni a városképbe ezt a kis ékszerdobozt, vagy megállja helyét önálló térként, ahol az építészi beavatkozás minimálisan is elégséges? Hol van helye, hol fér meg az ember, mint építő, mesterkélt tényező ebben a már-már hermetikusan lezárt oázisban? Hogyan nem teszi tönkre a szemlélő a szemlélődés tárgyát? És végül hogyan lehet ezt a területet a jövőbeli felhasználók mindennapjaiba beszivárogtatni? Kutatásomban természetes és mesterséges világ egyensúlyát, az emberi beavatkozás szükséges és elégséges minimumát keresem, hogy ennek határa mennyire lehet éles vagy éppen egybemosott.