20:00 - A Műegyetem campus a kortárs urbanisztikai igények tükrében

Műemlék: olyan épület, építmény, képző- vagy iparművészeti alkotás, mely művészeti, kulturális vagy történelmi jelentőségéből adódóan védelem alatt áll, törvény védi. Értéket képvisel, egy adott kor lenyomata, megismételhetetlen a maga műfajában. De mi történik, ha mindezen értékeken túl aktualitását veszti? Mi van ha határolás helyett akadályoz, védelem helyett inkább elzár?

A Műszaki Egyetem kertje 1909-ben készült el ifj. Pecz Ármin tervei alapján, ekkor építették a történelmi campust körülölelő kerítést is. Az egyetem épületei és így az őket egységbe záró kerítés is sok mindent túlélt, igazi időkapszula, úgy ahogy egy valamire való műemlékhez illik.

Az egyetem történelmi jelentősége megkérdőjelezhetetlen, örökké képviselendő érték, de mindez egyenlő volna a változtatásra való képtelenséggel? Nem szabad változtatni, mert már régóta így van és eddig is jól működött? Mindegy mi történik körülötte, a bent állandó és óvandó? A kint és a bent egymás ellen?

Az egyetem felé annak hallgatói számos elvárást fogalmaznak meg, és az egyetem is kitűzött célokat és vállalásokat tesz és tervez tenni azért, hogy a campus egy hallgatóbarát, időtöltésre, tanulásra, kikapcsolódásra és találkozásra alkalmas terület legyen. Hiányok, mint műterem, hallgatói közösségi terek, kávézók, menza megfogalmazhatók és objektíven lehet prioritást állítani fontosságuk között. Létezhet mérőszám amivel megállapítható, a parkoló autók eltüntetése, a töredezett, foltos burkolat cseréje vagy a szeméttárolás megoldása a befektetett költség-hallgatói elégedettség skáláján hol helyezkedne el, azonban mindezen problémák, bár égetők, mégis másodlagosak maradnak a tény mellett, miszerint az egyetem területére időnként be se lehet menni.

Lehet-e bármiféle campusfejlesztésről beszélni mindaddig, amíg a történelmi campus a kevés kijelölt pontok egyikén, néhol egy kisméretű fémkapu kilincsét kézről kézre adva közelíthető meg? Beszélhetünk növekedett vonzerőről, hallgatói elégedettségről és környékbeli lakosok integrálásáról miközben 20:00-kor bezárják a kapukat? Milyen második otthon, de milyen harmadik hely az, aminek a kertjébe az ember nem teheti be a lábát hétvégente?

Mi kell ahhoz, hogy egy egyetemi campus egyben városi tér is lehessen? Vajon a kerítés megtartása csupán szabályszerű? Marad, mert műemlék? Marad mert 1909 óta ott áll? Vagy fizikai határon túl többet képvisel? Vajon a zártság választás vagy szükség? A szomszédos terek szükségszerűen elkülönülnek, ha köztük bármiféle határ húzódik? Vagy képes egy campus nyitott szemléletével felülírni annak fizikai zártságát?