Tanszéki terv 3.

Tanszéki terv 3.

Az Osztatlan ötéves képzés tárgya – csak a tervezési szakirányon, KÖTELEZŐ
Tárgyfelelős: Klobusovszki Péter DLA
A tárgy kimérete: heti 8 óra gyakorlat
Kreditpont értéke: 8
Követelmény: félévközi jegy

2019/20_ősz

Pécs Bauhaus

A TT3 helyszínéül a 2019-es tanévben Pécset választottuk, többek közt azért, mert több szálon kapcsolódik az idén 100 éves Bauhaushoz. Forbát Alfréd, Breuer Marcell és Molnár Farkas pécsi származású volt, Weininger Andor itt járt középiskolába. Molnárnak egy villaépülete, Forbátnak több lakóháza is épült a Mecsek lankáin. Több Pécsen is aktív kortársukat, akik személyesen nem jutottak el Weimarba vagy Dessauba erőteljesen inspirálta az új építészet szellemisége, mely felismerhető nyomokat hagyott Körmendy Nándor, Kőszeghy Gyula, Lauber László, Nendtvich Andor, Visy Zoltán és tanszékünk első vezetője Weichinger Károly itt felépült munkáin. Ez a mai napig meghatározó, karakteres rétegét alkotja a városképnek.

Pécs a modern építészet korszakát megelőző és az azt követő időszakból is rendkívül gazdag épített örökséggel rendelkezik, mely az ókeresztény sírkamráktól az Európa Kulturális Fővárosa 2010-es programja során megvalósult legújabb kortárs beruházásokig terjed. Ez utóbbiak tervezésében tanszékünk oktatói is jelentős szerepet vállaltak. A tudományegyetem jelenléte, a város fesztiváljai, a virágzó kulturális, zenei élet, a borkultúra és a mediterrán klíma Pécset különleges atmoszférájú hellyé teszi.

A kiírt tervezési feladatokat az kapcsolja össze, hogy mind erőteljes városépítészeti vonatkozásokkal rendelkezik: a meglévő szövettel, épített örökséggel fogunk találkozni, mely általánosabban is felveti a meglévő és az új viszonyát. Különösen, ha a Bauhaus és az azt megelőző építészeti korszakok, illetve a kortárs építészeti kultúra és a jelen horizontján a történelem részeként elhalványuló Bauhaus kapcsolatára gondolunk. Mit jelent számunkra ez az örökség? Mennyiben aktuálisak a száz évvel ezelőtt felvetett kérdések?

A tervezési feladatokat úgy állítottuk össze, hogy minél gazdagabb képet kapjunk Magyarország ötödik legnagyobb településének aktuális urbanisztikai, építészeti problémáiról, és ennek kapcsán tudjunk eszmét cserélni épített és szellemi örökségről az abban való helyfoglalásról.

2018/19_ősz

Badacsony kultúrtáj

Badacsony sokrétű, összetett jelenség. Mint geográfiai elem egyedülálló tájképi együttest alkot a Tapolcai medence többi tanúhegyével és a Balatonnal. A különleges klíma, a széljárás, a vulkanikus, üledékes talaj az ember tájalakító tevékenységével kiegészülve az egyik legkülönlegesebb magyarországi kultúrtájat hozta létre az egykor tűzokádó hegyek szoknyáján. A hegy tóhoz való közelsége miatt is kitüntetett helyzetben van, mind a déli partról mind a Bakony irányából feltáruló változatos látvány megkerülhetetlen eleme. A “koporsó-hegy” lankás oldalait megkövesedett lávaoszlopok, szőlőkertek, valamint régi pincesorok díszítik. A földtani, zoológiai, botanikai, tájképi és kultúrtörténeti értékekben rendkívül gazdag badacsonyi vidék jelenleg tájvédelmi védettséget élvez.
A természeti környezet és az ember harmonikus együttélése azonban itt sem problémamentes. A környék lakói bányászattal, halászattal és szőlőtermesztéssel és borgazdálkodással foglalkoztak. Ez utóbbi a rendszerváltást követően karöltve a gasztronómiával újra virágzásnak indult, az előző kettő teljesen eltűnt. A XX. század elejétől kezdve fokozatosan a turizmus is fontos tényezővé vált, melynek a hagyományos hátizsákos formáját a fürdő- és a borturizmus egészíti ki. A vidék népességszáma jelenleg is lassú csökkenést mutat. Ennek az egyik oka a mezőgazdasági és a turisztikai iparban kínált munkahelyek szezonális jellege. A település jelentős erőfeszítéseket tesz azért, hogy a hagyományos szőlőtermelő dűlők ne váljanak üdülő- és lakóterületekké. A kurzus többek közt arra is választ keres, hogy van-e létjogosultsága még azon elképzeléseknek, melyek sajátos regionális építészetben látják egy ehhez hasonló kultúrtáj környezeti, esztétikai megújításának zálogát. Hogyan békíthetők össze tájvédelem, a gazdálkodás és a turizmus nagyon eltérő szempontjai? Milyen térhasználati minták jellemzik a csak néhány napig itt tartózkodó turistákat és a bennszülötteket és ezek milyen térbeli kereteket kívánnak, implikálnak?