Komplex 1. 2017/18_2

„Az első pár millió év alatt az őseink idegrendszere a vadászó-gyűjtögető életmódra készült föl. Az adott pillanatban előálló problémákat kellett rugalmasan megoldani, amikor állandó mozgásban és bizonytalanságban voltak az emberek. Az agyunk tehát alapból erre való. Az ezt követő alig tízezer évben a földműveléssel, állattenyésztéssel átállt a gondolkodásunk egy „módszeresen dolgozó üzemmódba”. Ez egy komoly kultúraváltás volt – amivel nagyon sikeres lett az emberiség. Már nem csupán a helyben adódó problémákra kellett reagálni, hanem előre lehetett tervezni. Erre épült föl az egyre finomodó verbalitás, és a kommunikáció még hatékonyabb lett, amikor az írással (betűvetéssel) már az információkat lejegyezni és továbbadni is pontosabban lehetett. Kialakult az írásbeliség kultúrája. Ez azonban nem volt olyan régen, idegrendszerünknek ez relatívan újfajta működést jelent. Amit az emberiség kultúrájának nevezünk, és az iskola fő feladata volt, az a módszeres tevékenységhez szükséges agyi folyamatok művelése…

…Az embernek nem az írásbeliség gondolkodásmódja a természetes, hanem vadászó-gyűjtögető őseink gondolkodása…Eddig természetes volt számunkra az írásbeliség kultúrájában, hogy a könyvekben elérhető információkat le kell aratni, rendbe kell rakni és eltárolni. Ma viszont le lehet vadászni az információt kalandozással is, és nem kell tárolni, hiszen bárhol elérhető. Az ember agya rendkívül képlékeny. Kisgyerekkortól kezdve rááll, hogy azt a működésmódot használja, ami adott a környezetben, és számára a leghasznosabb. Mindig a tapasztalatokra épülő, valódi tanulás az elsődleges. Az iskolai tanulás is csak erre épülhet. A korábbi évezredekben az életmód és a környezet ezt az utóbbi működést támogatta, de most ismét változott a kultúra, és nem segíti a gyerekek felkészülését az iskolában elvárt módszeres tanulásra…

Ráadásul az a kultúra is veszélyben van, amit felépített az írásbeliség. Ez tragikus lehet, mert a módszeres gondolkodásnak, a nyelvhez is kapcsolódó logikai elemző gondolkodásnak óriási szerepe volt abban, hogy az emberiség fejlődése ilyen mértékben megugrott. Most ezt a két gondolkodásmódot, a szabad kalandozást és a módszeres tanulást kellene összeegyeztetni…”

interjúrészlet Gyarmathy Éva pszichológussal
Forrás: 
http://hvg.hu/kultura/20171201_Van_aki_meg_pont_olyan_mint_Hoffmann_Rozsa_volt_gyerekkoraban#rss

Könyvtár ma

Napjaink átalakuló világa radikálisan érinti a tudás mibenlétét, a tudás elsajátításának és a hozzáférésnek problémakörét is. Hogyan változik a könyvtár funkciója és ebből kifolyólag terei? Közös kutatások, esettanulmányok és épületlátogatások mellett valós igényeken alapuló egyéni tervezési feladatként különböző habitusú könyvtárakat tervezünk.

a feladatok
– új építész kari tudástár az egyetemi kapmuszon
kulcsszavak:digitális archívum, hozzáférhetőség, fórum, közösségi

– városi könyvtár Esztergomban, az egykori kanonok ház, a volt Balassa Iskola épületének bővítésével
kulcsszavak: klasszicizmus, bazilika, töredezettség, beillesztés, újfajta, fórum, közösségi, tér
– városi könyvtár Hódmezővásárhelyen
kulcsszavak: helykeresés, belváros, beillesztés, újfajta, fórum, közösségi, tér

tanszéki tájékoztató beszélgetés
2018.01.04.16 h

tárgyfelelős
Fejérdy Péter DLA egyetemi adjunktus

tanszéki/meghívott oktatók
Klobusovszki Péter DLA, Szabó Levente DLA, Kemes Balázs DLA, Vannay Miklós DLA, Karácsony Tamás DLA, Schrammel Zoltán, Major György DLA, Kronavetter Péter, Bartha András, Zsuffa Zsolt, Hőnich Richárd DLA, Félix Zsolt, Fialovszki Tamás, Tarnóczky Tamás, Lévai Tamás, Radványi György DLA