Diploma_ 2018/19. tavasz

Diploma témakiírások_2018/19. tavaszi félév

Mottó: TERMÉSZET ÉS ÉPÍTÉSZET

A Középülettervezési Tanszék két diplomatémát ajánl, egyiket a Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszékkel közösen hirdeti meg. A témákat a komplex tervezés programjai közül választottuk. Két tervezési helyszínünk a Budapesti Füvészkert és a Pestidegkúti Repülőtér, ezekhez egy-egy középület programját kapcsoltuk. A hallgatók saját hozott programmal is jelentkezhetnek vagy szabadon választhatnak témát és helyszínt a komplex tervezés egyéb ajánlott feladatkiírásaiból.

A 2018/19. tanév tavaszi szemeszterének valamennyi tervezési tárgyához  a “Természet és építészet” mottót választottuk és a témához változatos tervezési helyszíneket kerestünk. A hangsúly tehát nem a helyen, hanem a témán van. Kiemelten fontosnak tartjuk a funkcionális programok optimalizálását és a felhasznált anyagok, szerkezetek, technológiák kérdését. Keveset tervezni/építeni jól, ez a célunk.

A természetben való építés, vagy fordítva: a természet megjelenése, megmaradása az épített világban napjaink talán egyik legizgalmasabb kérdése. Az intenzív népességnövekedés (egyes országokban csökkenés) alapvetően átalakította a társadalmakat, a társadalmi mozgásokat. Emellett a korábban jobbára csak statisztikai adatokból kiolvasható klímaváltozás mára minden ember számára személyesen is érzékelhető, ijesztő realitássá vált. Mindehhez még egy technológiai forradalom is párosul, melynek eredményei látványosan beépülnek  mindennapjainkba, újraírva szokásainkat, közösségi kapcsolatainkat, megszokott létformánkat. Népességnövekedés, klímaváltozás, tudományos-technológiai forradalom: három önmagában is nagyon összetett jelenség, soha nem tapasztalt együttállásuk és együtthatásuk komoly kihívást jelent az egyén és a közösségek számára. Mindez alapvetően érinti az építészetet.  A környezetvédelemre és energiafelhasználásra vonatkozó jogszabályok egyre szigorodó folyamatos változása jól megszokott és bevált gyakorlatok feladásához vezetett. Az anyaghasználati követelmények régi elvek elhagyását eredményezték például az újrahasznosítás terén. Az épületszerkezeti részletek aránya és működési logikája is látványos módosuláson ment át az utóbbi években, a gépészeti megoldások térnyerése pedig minden másnál feltűnőbb. Alapvetően megváltozott az alkalmas és elérhető (vagy éppen kötelező) építészeti eszköztár, megoldásaink sok tekintetben okosabbak, de összetettségük okán feltétlenül sérülékenyebbek is lettek. A diplomatervezés tárgy keretében ezzel a jelenséggel szeretnénk foglalkozni egy-egy középület tervezése kapcsán.

Hiszünk abban, hogy a terv és a tervezési program egymást alakító tényezők, hogy az építészeti tervezés nem egyszerű végrehajtása, téri átfordítása egy leírt funkcionális programnak hanem együttműködési forma.  A tervezési program ezért alapvetően két elemből áll: a funkcionális programból és az építészeti programból. Az egyik közösségi, a másik inkább személyes, alkotói szempontokat hangsúlyoz. Cél a két szempontrendszer összhangja, itt és most különösen egy harmadik szereplő, a természet megértése.

 

Szabad tér /// Pesthidegkúti repülőtér

Ezt a programot a Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszékkel közösen hirdetjük, különösen azok számára, akik elmélyültebebn szeretnének foglalkozni a terv mérnöki vonatkozásaival.

A repülőtér a közel 100 éves Műegyetemi Sportrepülő Egyesület gyakorlóbázisa volt, jelenleg repülési tilalommal terhelt. A Natura 2000-es természetvédelmi besorolású terület számos természeti értékkel bír (pl. az egyik legjelentősebb ürge-populáció élettere), miközben számos veszéllyel is szembe kell néznie. A tágabb környezetben a Pilisi Parkerdő Zrt. több turisztikai fejlesztést is végrehajtott az elmúlt években, ehhez kapcsolódóan ajánljuk a régi, használaton kívüli hangárok helyén új programunkat. A “szabad tér” fogalmát tágan értelmezzük: a belső szellemi-fizikai megújulás éppúgy ide tartozik, mint a repülés mindent felszabadító érzése vagy az építészeti terek kiterjedt sokfélesége.

Az ide látogató és a helyben élő közösségek számára tervezendő építmény funkcionális programjának fő elemei:
_étterem 150 m2
a fogyasztótér alkalmas legyen 50 fő számára étkezéshez, alkalmi kiállítások megrendezéséhez (galéria), mindezt egy melegkonyha szolgálja ki a szükséges alapterülettel

_közösségi tér (redezvényterem) 200 m2
baráti, családi rendezvényekre alkalmas belső tér, 100-150 fő befogadására (találkozók, esküvő, konferencia…)

_közösségi tér (szabadtéri színház) 300 m2
szabadtéri rendezvények megtartására alkalmas fedett-nyitott összefüggő tér,
esetleg mozgatható lefedéssel, különös figyelemmel a tartószerkezeti, műszaki megoldások innovatív lehetőségeire

_sport frissítőpont 50 m2
a környéken túrázó gyalogosok, kerékpározók számára alkalmas mosdók, zuhanyozók, öltözők

A szükséges közlekedő és kiszolgáló helyiségek megtervezése, a program egészének optimalizálása a tervezési folyamat része kell legyen! Az építmény teljes alapterülete (külső-belső terekkel együtt) mintegy 800 m2.
szabályozási terv

Füvészkerti gyomláló /// Budapest

Ezt a témát különösen azok számára ajánljuk, akik az építészeti alkotás-kutatás összhangjára összpontosítanak, vagyis akik tervüket elmélyültebb irodalmi-szakirodalmi tanulmánnyal is alá kívánják támasztani. A téma elnevezése a kertész és az építész tevékenységének azonosságára utal, amennyiben azok a rendteremtésről és gondoskodásról, a felesleg eltávolításáról szólnak egy adott cél érdekében…

A jelenleg 3,3 hektáros botanikus kert az alapítás (1847) óta folyamatosan veszít területéből. Az egykor mocsaras kertet a századfordulótól először a Szülészeti Klinika, majd a Semmelweis egyetem további épületei szorították össze egyre inkább, a közelmúlt városrehabilitációs projektjei, illetve a Ludovika Campus fejlesztése jelentősen átalakítják környezetét.

Vajon megállítható, vagy visszafordítható a folyamatos területvesztés folyamata? Lehet-e, kell -e építeni egy botanikus kertbe, ami egyben természetvédelmi övezet is? Mit jelent ma számunkra a hortus botanicus fogalma? Tudunk-e meríteni a Festetics család természethez fűződő elkötelezett viszonyából? Mit jelent a terület elzártsága, nyitott vagy zárt intézmény a Fűvészkert? Lehet-e építészként rendet tenni az eltérő korú és minőségű épített elemek között? Milyen módon használhatjuk a Festetics-villa téri tartalékait?

Ahhoz, hogy a téma diplomamunkának is alkalmas legyen, szükséges az új építés (esetlegesen régi épületek felújítása, bővítése mellett). Ennek egy lehetséges módja a látogatók számára tervezendő (új) építmény, melynek ajánlott funkcionális programja:

_növényorvosi (plant protection) rendelő
növénytartási tanácsadó, kár- és kórkép meghatározás, növényvédelmi szolgáltatások, növényvédő szerek, tápanyagok bemutatására és árusítására szolgáló tér, 100 m2

_herbárium
klubszerűen működő tér, ismeretterjesztő közösségi hely, főként a városi növényvilág bemutatására, 100 m2

_konferencia- és rendezvénytér
közösségi rendezvények tere (ismeretterjesztő előadások, filmvetítés, konferencia, vetélkedők …) 200 m2

A szükséges közlekedő és kiszolgáló helyiségek megtervezése, a program egészének optimalizálása a tervezési folyamat része kell legyen! Az építmény teljes alapterülete (külső-belső terekkel együtt) mintegy 500 m2. A tervezés helyszínrajzi értelemben a kert teljes területére ki kell terjedjen!
szabályozási terv

Építész konzulensek:
Balázs Mihály DLA, Fejérdy Péter DLA, Karácsony Tamás DLA, Kemes Balázs DLA, Klobusovszki Péter DLA, Major György DLA, Schrammel Zoltán DLA, Szabó Levente DLA, Vannay Miklós DLA

Választható az a külsős oktató is, akinél az adott hallgató komplex tervét készítette. A jelentkezés személyes megbeszélés keretében történik.

Tartószerkezeti konzulensek a közösen kiírt témánál:
Armuth Miklós – Ther Tamás és/vagy Hegyi Dezső – Gáspár Orsolya

Balázs Mihály DLA
egyetemi tanár, tárgyfelelős